Francia kutatók fedezték fel a kapcsolatot a klímaváltozás és a tengeri élőlények antibiotikummal szembeni ellenállóságának csökkenése között. Ez számunkra is rossz hír.
A szokatlanul gyakori magas légnyomás hozzájárult Grönland tavalyi jelentős mértékű jégveszteségéhez egy új kutatás szerint.
Gyors ütemben emelkedett a folyótorkolatok vízének hőmérséklete a délkelet-ausztráliai Új-Dél-Wales állam partvonala mentén – derült ki a Sydney-i Egyetem kutatóinak tanulmányából.
Rossz példával járnak elöl azok a tudósok, akik a Föld felmelegedését kutatják, és egyre erőteljesebben figyelmeztetik az emberiséget például az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésére.
Az ELTE TTK-n azt vizsgálták, miért hozunk radikálisabb intézkedéseket a járvánnyal szemben, mint a klímaválság ellen. Talán nem meglepő az ok: azért, mert a vírustól jobban félünk. Pedig a klímaváltozástól is kellene.
Sokkal kisebb a vízigénye, mint a kukoricának és a cukornádnak, így az elsivatagosodott területeken is lehetne termeszteni, és az agávéból készült etanol több termék fontos alapanyaga lehet.
Amerikai kutatók mutattak rá, hogy számos termény nem tud megküzdeni a klímaváltozással és a kártevőkkel is egyszerre.
A klímaváltozás hatásainak megfékezése érdekében fontos, hogy áttérjünk a megújuló energiára, ez azonban sok faj fennmaradását veszélyezteti. A megújulóenergia-létesítmények többségét ugyanis Nyugat-Európában és fejlődő országokban is természetvédelmi területeken építették.
„Ti emlékeztek, hogy a koronavírus előtt egyáltalán miről beszélgettünk?” A közösségi oldalakon több nyelven is nagy karriert futott be a költőinek szánt kérdés, melynek megosztói arra a jelenségre reagáltak, hogy az elmúlt hetekben szinte teljesen eluralta a közbeszédet a koronavírus-járvány. A kérdés szellemes, de egyszerűen megválaszolható: a klímaváltozásról.
Az előzetes számítások szerint 5 százalékkal, de akár még annál is nagyobb mértékben csökkenhet a világon a szén-dioxid-kibocsátás. Örülni azonban egyelőre még korai.
Az óceánvíz melegedése miatt bizonyos bálnafajok egyre gyakrabban "rátévednek" a hajózási útvonalakra táplálékkeresés közben, ami jelentősen növeli a halálos kimenetelű összeütközések kockázatát a vízi járművek és a tengeri emlősök között.
A tudósok szerint még van esélyünk megmenteni a Földet: tudatos döntések sorozatával az évszázad második felére karbonsemlegessé tehetjük a bolygót.
Több napon keresztül mértek szélsőségesen magas maximális és minimális hőmérsékletet az Antarktisz Casey kutatóállomásán. Január közepén 9,2 Celsius-fok is volt.
Ha teljesen elolvadna, világszerte 1,5 méterrel emelné a tengerszintet.
Sokkal olcsóbbak lehetnek a hidrogénnel meghajtott autók, hála egy olyan eszköznek, amely segít egyszerűen tárolni az autó működéséhez szükséges gázt.
A világ 21 kutatóintézetének tudósai 40 különböző klímamodellt vizsgáltak meg, és kiderült, ha minden így folytatódik, annak a korábban gondoltnál hamarabb lesz meg a következménye.
Az óceán vízének melegedése miatt minden idők legnagyobb kiterjedésű korallfehéredése sújtja az ausztrál Nagy-korallzátonyt, ezért ausztrál tudósok nagyszabású próbálkozásba kezdtek az óceánvíz lehűtésére: kifehérítik a térségben lévő felhőket.
A metán üvegházhatású gáz és az elmúlt évek növekedése még ahhoz képest is különösen nagy, hogy a légköri koncentrációjához az elmúlt évtizedekben az emberiség így is elképesztő mértékben hozzátett.
A rekordmeleg óceánvíz miatt óriási területen indult meg a korallfehéredés, ami a korallzátony betegségét mutatja.
Ha tovább nő a globális felmelegedést okozó szennyezőanyagok kibocsátása, az évszázad végére az extrém hőség a jelenleginél négyszer több embert fog sújtani, akiknek meg kell majd küzdeniük az extrém páratartalom okozta egészségi problémákkal is – figyelmeztet egy új tanulmány.
