2030-ra kétszer annyi ember fognak veszélyeztetni az áradások
Katasztrofális számokat jósolnak a kutatók: az évtized végére akár 147 millió embert is érinthetnek az áradások.
Katasztrofális számokat jósolnak a kutatók: az évtized végére akár 147 millió embert is érinthetnek az áradások.
Több mint egymilliárd állat pusztult el és óriási területek égtek le az Ausztráliában hónapokon át tomboló bozóttüzekben, melyek füstjét több ezer kilométerrel messzebb is érezni lehetett.
Leállt a fél világ, Kína felett kitisztult az ég, globálisan jelentősen lecsökkent a károsanyag-kibocsátás: a Föld napján ünnepelhetnénk, de valójában mindez meg sem kottyan a klímaváltozásnak. Mostanra pedig az is világos, hogy a környezetünk tendenciózus pusztítása hozzájárult a koronavírus-járványhoz. Ha eddig kongatták, most már verik a kutatók a vészharangot: az epidémia lehet az egyik utolsó nagy lehetőségünk.
Az Európai Unió Copernicus Klímaváltozási Szolgálata (C3S) a Föld napja alkalmából közölte a 2019-re vonatkozó meteorológiai adatokat. A helyzet nagyon elszomorító.
Sokkal olcsóbbak lehetnek a hidrogénnel meghajtott autók, hála egy olyan eszköznek, amely segít egyszerűen tárolni az autó működéséhez szükséges gázt.
Francia kutatók fedezték fel a kapcsolatot a klímaváltozás és a tengeri élőlények antibiotikummal szembeni ellenállóságának csökkenése között. Ez számunkra is rossz hír.
A világ 21 kutatóintézetének tudósai 40 különböző klímamodellt vizsgáltak meg, és kiderült, ha minden így folytatódik, annak a korábban gondoltnál hamarabb lesz meg a következménye.
Az óceán vízének melegedése miatt minden idők legnagyobb kiterjedésű korallfehéredése sújtja az ausztrál Nagy-korallzátonyt, ezért ausztrál tudósok nagyszabású próbálkozásba kezdtek az óceánvíz lehűtésére: kifehérítik a térségben lévő felhőket.
A szokatlanul gyakori magas légnyomás hozzájárult Grönland tavalyi jelentős mértékű jégveszteségéhez egy új kutatás szerint.
Gyors ütemben emelkedett a folyótorkolatok vízének hőmérséklete a délkelet-ausztráliai Új-Dél-Wales állam partvonala mentén – derült ki a Sydney-i Egyetem kutatóinak tanulmányából.
A metán üvegházhatású gáz és az elmúlt évek növekedése még ahhoz képest is különösen nagy, hogy a légköri koncentrációjához az elmúlt évtizedekben az emberiség így is elképesztő mértékben hozzátett.
Rossz példával járnak elöl azok a tudósok, akik a Föld felmelegedését kutatják, és egyre erőteljesebben figyelmeztetik az emberiséget például az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésére.
Az ELTE TTK-n azt vizsgálták, miért hozunk radikálisabb intézkedéseket a járvánnyal szemben, mint a klímaválság ellen. Talán nem meglepő az ok: azért, mert a vírustól jobban félünk. Pedig a klímaváltozástól is kellene.
Sokkal kisebb a vízigénye, mint a kukoricának és a cukornádnak, így az elsivatagosodott területeken is lehetne termeszteni, és az agávéból készült etanol több termék fontos alapanyaga lehet.
Amerikai kutatók mutattak rá, hogy számos termény nem tud megküzdeni a klímaváltozással és a kártevőkkel is egyszerre.
A klímaváltozás hatásainak megfékezése érdekében fontos, hogy áttérjünk a megújuló energiára, ez azonban sok faj fennmaradását veszélyezteti. A megújulóenergia-létesítmények többségét ugyanis Nyugat-Európában és fejlődő országokban is természetvédelmi területeken építették.
A rekordmeleg óceánvíz miatt óriási területen indult meg a korallfehéredés, ami a korallzátony betegségét mutatja.
„Ti emlékeztek, hogy a koronavírus előtt egyáltalán miről beszélgettünk?” A közösségi oldalakon több nyelven is nagy karriert futott be a költőinek szánt kérdés, melynek megosztói arra a jelenségre reagáltak, hogy az elmúlt hetekben szinte teljesen eluralta a közbeszédet a koronavírus-járvány. A kérdés szellemes, de egyszerűen megválaszolható: a klímaváltozásról.
Az előzetes számítások szerint 5 százalékkal, de akár még annál is nagyobb mértékben csökkenhet a világon a szén-dioxid-kibocsátás. Örülni azonban egyelőre még korai.
Az óceánvíz melegedése miatt bizonyos bálnafajok egyre gyakrabban "rátévednek" a hajózási útvonalakra táplálékkeresés közben, ami jelentősen növeli a halálos kimenetelű összeütközések kockázatát a vízi járművek és a tengeri emlősök között.